Mert tánc közben az lehetsz, aki vagy.
Értelmet nyer minden mozdulatod, testet öltenek félelmeid, megjelennek a vágyaid.
A tánc, édes révület és szabadság. Harmóniábahoz a mindenséggel.
....................................Na ez szünt meg a minap ..........................................
....................................lecserélt. a párom....................................................
Az "egyensúlybahozás" mindaddig működik számomra!,mig a tánc egy önfeledt önkifejezés, és nem kötelező jellegű.
Mikor nincs meghatározva, hogy most csak egynegyedet szabad fordulnod,mert ez az előírás...vagy elmentél fél ütemmel.. máskor jobban figyelj!
Na ebből lett elegem.....
...................................Belőlem meg a páromnak... .....................................
Élvezni akarom, amit megtanultam és úgy alkalmazni ahogy az egyéniségem megkívánja!!
Eddig azt hittem a tánc kortalan,de tévedtem
.......................................lecserélt............................................................
.................igaz nem 2 db 20 évesre,de akkoris,lecserélt...............................
Lehet dobni a rokit és körbeszambázni a termet 50-60 évesen is, de valami más jelleget ölt a tánc ebben a korban,ha elkezdi produkálnia az ember magát egy városi táncos rendezvényen, ahogy ezt az én párom szeretné....
Nekem már ez nem megy és már nem is akarom..mégis fájt,hogy megunta, hogy velem nem produkálhatja magát?
Természetesen, ez nem zárja ki, hogy ne perdeljünk táncra bármikor, bárhol, és belevigyük táncunkba mindazt a tudást, amit az évek során megszereztünk, talán szolidabb formában.
Egyes táncok alaplépéseinek ismerete már hozzátartozik az alapműveltséghez.
Elég égő,mikor látom, hogy a Operabálon, méregdrága nagyestélyiben pompázó méltóságoknak, gőze nincs milyen stílusú zenét játszik a zenekar.
Az egész estét képesek ugyanazzal a mozdulatsorral,lötyögéssel, végig "táncolni"
Ez épp úgy visszatetszést válhat ki,mint a keringő ütemre való rokizós mozgás...hangsúlyozom: szerintem!
Tánctanulásra nem telik.....